Szerepjáték:
fantázia a valóság birodalmában
A szerepjáték az egyik legszórakoztatóbb játékforma, amit valaha
kitaláltak. A szerepjáték-őrület Amerikából indult el,
ahol kezdetben egyetemisták hobbija volt. (Sokáig ezért nem is
jelentetett meg egy kiadó sem hazánkban szerepjátékot, mondván, hogy
“úgysem lenne elegendő számú intelligens vásárlóréteg”.) A hetvenes
évek eleje óta természetesen sokat változott a helyzet, ráadásul azóta
számos kiváló szerepjáték –angolul Role-playing Game, RPG- jelent meg
európai fejlesztőktől is. Ennek az egész világon elterjedt
játékformának ma már jó néhány hazai képviselője is van,
valamint nem egy külföldi játék jelent meg magyar nyelven.
A játékban általában 2
– 7 játékos és egy játékvezető (ez utóbbi neve általában mesélő vagy
Játékmester) vesz részt. A játék a mesélő és játékosok közti
párbeszédből áll, nem keverhető össze valamiféle
színjátszó-csoporttal; itt nem kell eljátszani a történéseket, elég
szóban leírni őket. (Ezáltal igen jól fejleszti az ember kommunikációs
képességeit.) Minden játékosnak van egy karaktere, ami tulajdonképpen
egy képzelt világ képzelt lakója;
lehet egy bátor harcos, misztikus tudással bíró varázsló (mint pl. Gandalf), gáncs nélküli lovag, villámkezű íjász, de sok minden más is,
az adott játék típusától függően. Jelent meg Star Wars RPG is, abban
értelemszerűen Jediket, Han Solo-szerű csempészeket,
vagy akár vuki pilótákat is játszhatunk. Ugyanígy, akinek Tolkien
világa tetszik, az kalandozhat Középföldén is, akár a Gyűrű
Szövetségének nyomaiban is…
A mesélő feladata, hogy elhelyezze a
játékosok karaktereit egy adott történetben; például elmondja nekik,
hogy a csapat Brí városának fogadójába tért be, s leírja, hogy az
hogyan is néz ki, kik múlatják ott az idejüket, stb. Ezután a
játékosok kedvük szerint irányíthatják karaktereiket a mesélővel
folytatott párbeszéd során. Mondhatják például, hogy “megkérdezem
a fogadóstól, ki az a félszemű alak a szomszéd asztalnál” vagy
“megpróbálok szóba elegyedni a helyiekkel, s a legutóbbi hírek felől
tudakozódom”, esetleg “nem bízom a lovászfiúban, megnézem jól bánik-e
a lovainkkal” – a mesélő pedig ennek megfelelően
válaszol; elmondja, mit felel a fogadós, milyen híreket hall a
kíváncsi karakter, (ha egyáltalán szóba állnak vele) mit lát a
lovakért aggódó karakter odakint az istállóban, stb.
A játék célja mindig valamiféle feladat
végrehajtása a karakterek irányításával:
lehet pl. egy fontos üzenet célba juttatása, megszerezni egy
varázslatos növényt egy veszélyekkel teli erdőből, vagy valami más
efféle – akár egy könyvben, a lehetőségek száma végtelen. A Star Wars
világában teljesen más történetek zajlanak, másféle
kihívásokkal szembesülnek a játékosok, mint akár Középföldén; a
változatosság garantált.
A mesélőt talán úgy a
legegyszerűbb elképzelni, mint egy írót, aki felolvassa a művét;
csakhogy itt a mű váza létezik, s a szereplők (a játékosok) mind külön
“akarattal” bírnak, s ők formálják a történetet. Hányszor
bosszankodtunk egy filmen vagy könyvön, szidva a szerencsétlen főhőst:
“ezt bizony jól elszúrta, én sokkal jobban csináltam volna”. Nos, ez
egy RPG-ben nem fordulhat elő; itt mindenki a saját kénye-kedve
szerint formálja a történetet, társaival csapatban (tehát nem egymás
ellen, hanem egymást segítve) érnek célt – ahol a cél nem más, mint a
jó szórakozás.
virtuarium |
A Warhammer kártyajáték
Üdvözlet a Warhammer 40000 univerzumában!
A Warhammer 40000 egy terepasztali stratégiai játék, mely a
rémálmokkal teli jövőben játszódik, a 41. évezredben.
Ütőképes seregeket,
megrendíthetetlen űr flottát, elkeseredett birodalmi katonákat,
bestiális orkokat vagy más halálosztó harcosokat vezetsz, hogy azok
megpróbálják világok ezreit túlélni a csatamezőn. Óriási mechanikus
harci gépek, doboló tüzérség és gigantikus űrhajók állnak
rendelkezésedre, hogy ellenségeidet porrá zúzd.
|